A Fertő-tó környékén barangolva sokszor hallani a „Hanság” kifejezést. De vajon mit takar pontosan ez a név, és hogyan kapcsolódik a Fertő-tóhoz? A válasz a múltba nyúlik vissza, egészen addig, amikor a természet még teljesen más arcát mutatta ezen a vidéken.

Egykor mocsárvidék, ma természetvédelmi terület

A Hanság eredetileg hatalmas láp- és mocsárvidék volt a Kisalföld délnyugati részén, a Rába, a Répce és a Rábca folyók által táplálva. A vízállás évszakonként változott, ezért a táj mozaikos képet mutatott: hol vízzel borított területek, hol láprétek és zsombékosok váltották egymást.

Ez a mocsárvilág szorosan kapcsolódott a Fertő-tóhoz, hiszen a tó és a Hanság vizei összefüggtek. A Hanság természetes vízgyűjtőként működött, amely szabályozta a Fertő-tó vízszintjét is. Amikor a tó vízállása megemelkedett, a fölösleg részben a Hanság területére áramlott, így a két táj vízháztartása szoros kapcsolatban állt egymással.

A szabályozások kora

A 18–19. században azonban a Hanságot fokozatosan lecsapolták, hogy a mocsaras területeket mezőgazdasági művelésre alkalmassá tegyék. Csatornák, töltések és zsilipek alakították át a tájat, és a Hanság elveszítette eredeti, kiterjedt mocsárvidéki jellegét. Ez a változás a Fertő-tó vízháztartására is hatással volt: a tó természetes vízszint-ingadozása csökkent, a víz áramlása szabályozottabbá vált.

Bár gazdasági szempontból hasznosnak bizonyultak a lecsapolások, az élővilág jelentős része eltűnt, és a táj arculata is megváltozott.

A Hanság mai arca

A 20. század második felében felismerték a Hanság természeti értékeit, és megindult a terület rehabilitációja. Ma a Hanság a Fertő–Hanság Nemzeti Park része, ahol védett területek, madárrezervátumok és természetes élőhelyek őrzik a hajdani mocsárvilág emlékét.

A Hanságban ma is találni kisebb lápréteket, zsombékosokat és erdős részeket, amelyek fontos élőhelyet jelentenek ritka fajoknak. A vidék madárvilága különösen gazdag: gémek, kócsagok, rétisasok és vadludak is fészkelnek vagy megállnak itt vonulás közben.

Hogyan kapcsolódik a Fertő-tóhoz?

A Hanság és a Fertő-tó közötti kapcsolat tehát elsősorban vízügyi és ökológiai. A két terület együtt alkotja azt a különleges tájegységet, amelyet az UNESCO 2001-ben világörökségi címmel ismert el. A tó és a Hanság közösen mutatják meg, hogyan tud az ember és a természet együtt formálni egy tájat: a szabályozások, a gazdálkodás és a természetvédelmi erőfeszítések mind nyomot hagytak ezen a vidéken.

Ma a Fertő-tó és a Hanság egyaránt a kerékpáros és természetkedvelő turisták kedvelt célpontja. A tó körbetekerése mellett érdemes kisebb kitérőt tenni a Hanság felé is, ahol egészen más hangulat várja a látogatót: csendes erdők, vízjárta rétek és a múlt emlékeit őrző csatornák.

A Hanság egykor kiterjedt mocsárvidék volt, amely szoros kapcsolatban állt a Fertő-tóval. Bár a lecsapolások megváltoztatták a tájat, a természetvédelmi munkának köszönhetően ma is felfedezhetők a hajdani mocsárvilág nyomai. A Fertő-tó és a Hanság együtt teszi teljessé a Fertő-táj különleges világát – ezért is vált ez a régió az UNESCO világörökség részévé.